Csillagászat és űrkutatás

Már két napja várom az együttállásról a képeket. Nem csináltatok?

Köszi

Mert olyan jó a kép, hogy azzal eltelik az ember szeme, és a betûk már nem férnek bele. :-)

Hát látszik hogy csak a képet nézitek, de nem olvassátok el ami alá van írva... Idézem "474 és 389 sec" :-D

Egy tipp: 15+12

Péter, ez hány perces expó?

Hogy néz ki Budapest hajnalban Piszkéstetõrõl?

Hát így: Link

Fényszennyezés meg amit csak akartok...

Szóval...
Amint látom, az világos hogy a szupernováknak (SN) több fajtája van. Alapvetõen két osztályba sorolhatóak. I-es és II-es osztály. Ezeken belül vannak még kisbetûvel jelölt alosztályok stb. A klasszifikáció a spektrális (színképvonalak alapján) és fotometriai (a fénygörbe alakja) tulajdonságok alapján történik. Bár a robbanás fizikai háttere nem játszik szerepet közvetlenül az osztályozásban, mégis ez határozza meg azokat a jegyeket amiket a besorolásnál használnak.
Ahhoz, hogy a SN robbanás bekövetkezzen nem kell 8 naptömeg. Az Ia típusú SN-k esetén ez a határ 1,38 naptömeg, az un. Chandrasekhar-határ. Az ilyen típusú SN-k kizárólag kettõs vagy többes csillagpároknál, tripleteknél stb fordul elõ. A lényeg hogy a rendszerben legyen egy már korábban elfejlõdött csillag (nevezetesen egy fehér törpe) és egy óriás csillag, melyrõl a fehér törpe anyagot tud "elszívni". Ha az anyag átáramlása a fehér törpére nem túl gyors, akkor idõvel a tömege átlépi a Chandrasekhar-határt és bekövetkezik a robbanás. Mivel a robbanó anyag mindig ugyanolyan tömegû, ezért a felszabaduló energia minden Ia típusú SN robbanásakor közel ugyanannyi (10^44 J). Ezért használhatók ezek a SN-k távolságmérésre.
A II-es típusú SN-k esetében a csillag tömege viszont minimum 8-9 naptömegnek kell lennie. Ez a tömeg elég ugyanis ahhoz, hogy az lehetõvé tegye a csillag magjának összeomlását. Ez nagyon rövid idõ alatt következik be, így a csillag külsõ anyaga rázuhan az elfajult anyagból álló magra. A több 10000 km/s-os sebességgel bezuhanó anyag szinte lepattan a magról, és ez, plusz a nagy neutrínófluxus egy, a csillag számára végzetes kifelé tartó lökéshullámot indít el kifelé. Ez maga a SN robbanás.
Az Ib és Ic típusú SN-knál nagyjából ugyanez zajlik le, azonban a színkép profilja teljesen más, mivel a progenitor (SN jelölt) a robbanás elõtt jelentõs anyagmennyiséget veszít a külsõ tartományaiból a nagy csillagszélnek köszönhetõen.
Mai tudásunk szerint a GRB-k (Gamma-Ray Burst, gammafelvillanás/kitörés) csak kis hányadáért felelõsek a az Ib ill Ic SN-k. Annyit azért tudunk, hogy eddig mindig távoli események okozták a GRB-t. Ez valószínûleg összefüggésben van azzal hogy rendkívül ritkák. Sûrûségük évente kb 2 GRB/ Gpa-3. (olyan kocka melynek éle 1 milliárd parsec. 1 pc=3,26 fényév) Az sem véletlen, hogy az olyan GRB-k melyek SN-kal hozhatók kapcsolatba, un "starburst" galaxisokban villannak fel, ahol a csillagkeletkezési ráta nagyobb mint 10 naptömeg/év. Ezekben ugyanis fõleg nagy tömegû 0 és W (a legnagyobb és legforróbb) típusú csillagok keletkeznek, melyeknek rendkívül erõs a csillagszele. Így aztán az már végkép nem meglepõ, hogy a szülõ galaxisok kb 50%-áról kimutatható hogy ütközésen estek/esnek át ami a starburstért felelõs.
Az elsõ olyan SN melyet GRB-tel azonosítottak az 1998bw jelet viseli. 40 Mpc-re volt (eddig a legközelebbi ilyen típusú objektum), ezért jól detektálható volt minden hullámhosszon, annak ellenére hogy a robbanás becsült energiája kissebb volt mint az várható lett volna. A spektrális analízisek alapján ennél a SN-nál vetõdött fel elõször az asszimetrikus robbanás lehetõsége. A jet tengelye és a látóirány szögére 15°-30° közötti értéket számoltak.
Az elsõ mérésekkel bizonyított asszimetriát a SN 2003dh-nál mérték, melyet szintén megelõzött egy GRB és a fénygörbe Ic-re engedett következtetni. A progenitor csillag korábban ledobott anyaga által okozott abszorpcióban találták meg a bizonyítékot.
Azóta sok SN-ról bebizonyosodott hogy kapcsolata van egy GRB-tel, de nem mindegyik ilyen robbanás okoz gammafelvillanást.Legalábbis a szokásos energiájú és profilú kitörést nem. Annak ellenére sem hogy a jet iránya is megfelelõ. De az is ok lehet hogy a SN a többi tartományban nagyon halvány. Tehát a folyamat pontos fizikai hátterét még nem ismerjük. A mag kollapszusának mindenesetre fõszerep jut abban hogy milyen lesz a robbanás. A lényeg: kb minden 50 ilyen típusú SN-ra 1 GRB jut.
Arról nem is beszélve hogy a gammafelvillanásoknak sem egy fajtája létezik. Vannak olyan GRB-k amit nem okozhat SN.

Az jó lesz, köszi!

Még ma írok egy hosszabb szupernóvás-géerbés szösszenetet ha nem baj. Csak legyen idõm... Vannak félreértések úgy látom

Örülök, hogy sikerült!!
Itt felhõs is volt NY felé, meg le is feküdtem aludni...

Csodálatos volt!
Nagyon nagy szerencsém, hogy az a kevéske fátyol éppen délnyugat felé sodródott, a gomolyok pedig feloszlottak. Kb. fél kilenc óta dekkoltam a megfigyelõ helyemen, ami bár belvárosi, de elég közel van hozzám, és viszonylag jó rálátás van nyugati és északnyugati irányba is (kb. 3° magasságig takarnak csak be az épületek). A Hold szépen haladt a pályáján a horizont felé, mikor 9 körül (nem vittem órát sajnos magammal) megláttam felette a Szaturnuszt, pár percre rá a Marsot, majd jó 10 perccel késõbb a Reguluszt. Egybõl rájöttem (bár nem néztem meg elõtte pontosan, hogy melyik-melyik), hogy az utolsónak feltûnõ égitest a "kakukktojás", mert nagyon pislogott (csillagokra jellemzõen). Nem sokkal háromnegyed 10 elõtt a Hold lebukott a házak mögé, és a Regulusz is, ami ekkor már haloványan pislogott csak (mert a légkör, és a vékony fátyolfelhõzet elvette a fényét) egyszerûen nem világított tovább. Pár percig még néztem bolygótársainkat, és kémleltem az északnyugati horizontot NLC után. Csak a cirruszokat láttam, amik a gyengén derengõ fényt megszûrték ahol vastagabban voltak jelen, és komor, feketés rétegfelhõ foszlányoknak tûntek. Azért nem vagyok elégedetlen, talán NLC-t látok máskor, bár azt sajnálattal és szomorúan tapasztaltam, hogy ezek a belvárosi megfigyelõhelyek az épületek és a háttérfények miatt szinte tökéletesen alkalmatlanok arra, amire használni szeretném... [esõ]
A Dunántúlon már olyan volt a felhõzet, hogy teljesen értelmetlenné tette a vizsgálódást, vagy amit írtál, hogy tegnap megörökítetted, ma van jobb dolgod is?

200-as ISO, az exp. változó, 1/30 sec.-tól a tûzijátékosaknál 6 sec.-ig (ez utóbbi esetben már 100-as ISO-val).

Sok sikert, itt már terpeszkedik egy nagy és gyönyörû üllõdarabka, amit én már tegnap tudtam.

Nagyon szépek! Iso és Expo idõ mekkora volt?
Sajnos ma már nemlátni innen az együttállást! ÉNY-NY fele ac-k ci fib-ok sora látható!

Köszi!
Nagyon szépek, fõleg a 2. oldalon lévõ pár kép tetszik. Megyek is, mert meghoztad a kedvem (nem mintha egyébként nem akartam volna menni ), szétnézek a nyugati égbolton, csak elõbb le kell gyõznöm Manhattant és a fényeit... [esõ]

No, itt a tegnapi összes esti:
Link

Azt a midnenit! Hozzátok vissza az állam...
Az oldalán a képek... Te jó ég... Gyönyörûek! Ilyen-olyan ködök... Ááááá...

Néztétek a szövegben a csak linken látható panorámát is? Az is ájulás ám!!

..Vagy lélek?..Na mindegy.Gyönyörû!

Hátez...hátez...lélegzet elállító!!

:-) A Ladányi Tomi már megmutatta úgy két hete a képet, és azóta is gyötör a sárga irigység.... :-)

A hét csillagászati képe: Link

Tényleg gyönyörû!

A pozitív gondolkodás az nem az én asztalom...
Különben is agyoncsíptek a szúnyogok tegnap este már... :-)
Inkább olvasok elõrét és lefekszem idõben....

Hátha... gondolkodj pozitívan.

Köszike :-) Délután összerakom a többit is, ha hazaértem melóból.
Volt tûzijáték is a Hold kiflije alatt. :-)

Ó, de szép!

A probléma csak az, hogy ma estére már záporokat mondanak nyugatra az elõrében, ami arra enged következtetni, hogy Veszprém se lesz derült...

Csodás kép!
Holnap (azaz már ma ) még közelebb lesz a Hold az égi társaihoz, gondolom ezzel nem mondtam semmi újat, de ha módodban áll fotózd le nekünk azt is.
Link

Link
Van még egy rakás kép, de fél négykor kelek, már nincs idõm felpakolni. Majd holnap meló után.

Akkor elõre az napnyugta utáni látványhoz:
Link

Köszönöm mindkettõtöknek. Legyen 8 naptömeg...

Így van, csak igen kevés szupernova egyben hipernova is. A hozzánk legközelebbi jelölt, az Eta Carinae a Tejútrendszerben van, kb. 7000-10000 fényévnyire, tömege 120-150 naptömegnyi. Becslések szerint úgy 20000 év múlva kerülhet hipernova-állapotba. A "határ", amitõl kezdve egy csillag SN-esély mellett egyben hipernova-esélyes is, kb. 20 naptömegnél van.

8 naptömeg.
Én nem tanultam ilyesmit, én csak olvasni tudok. :-)

8-szor mi?
8-szor nagyobb tömeg kell a szupernóva elméleti kialakulásához, mint a mi Napunk, vagy 8-szor gyakoribb a "mezei" szupernóva, mint a hipernóva?
Az elsõ esetben talán megbocsájtható, hogy picit mellélõttem, ha azt írtam el, igen régen tanultam már ilyeneket, és bizony felejt az ember. A másodikról hunyásom sincs, hogy egymás közt mi az arányuk.

8-szor. Amikor megismerkedtem a férjemmel, pont ilyeneken vitatkoztunk... (Romantikus beszélgetés a ragyogó csillagok alatt egy augusztusi éjszakán...)

Az a nagyobb felfénylés a hiernóváknál egyszerûen rövidebb, így intenzívebb mint a "mezei" szupernóváknál, vagy hasonló idõtartamú és csak egyszerûen nagyobb tömeg nagyobb fény elve érvényesül? Az arányuk (nem a fényesség aránya, azt az elõbb leírtad, és köszi érte, hanem a gyakoriság) milyen a két típusnál? Gondolom a szupernóváknak csak igen kis része képezi ezt a plazma-jetre képes hipernóvát.

De, a felfénylés a hipernova esetén is megvan, de míg a szupernova esetében ez milliárdszoros nagyságrendben történik (kb. egy egész galaxis fényessége), addig a hipernova billiószoros fényerõsséget ér el, azaz olyan fényességü lesz, mint egy galaxishalmaz. Viszont csak a hipernova bocsát ki a pólusain plazma-jetet, ami aztán a GRB-t okozza, mai tudásunk szerint.

Kösz a választ!
Akkor ha jól értem ezek a speciális szupernóvák csak egy kisebb (vagy nagyobb) részét alkotják ezeknek a "csillag elhalálozásoknak". A szupernóva mint jelenség sem minden csillag utolsó stádiuma, de ezt nyilván sokan tudják, csak bizonyos méretû (a mi napunknál legalább 5-6-szor (?) nagyobb tömegû) csillagoknál játszódhat le ez a folyamat. Ezeknek egy része a hipernóva? Ezek akkor nem is fényesednek sokszorosukra, hanem egybõl összeroskadnak? Ezt a gondolatot tovább folytatva akkor nem látunk nagy fényességet, csak jön a "gamma" észrevétlenül? Ilyet én sem kérnék, nem erre gondoltam... Milyen arányt képviselnek a hipernóvák a szupernóvák között? Van erre valami adat?

Igen, a GRB-rõl Fáradt vagy?

Ja, te a GRB-rõl beszélsz? Na errõl majd késõbb, mert most mennem kell.

Kicsit túlzás ez a gammasugár-villám (de csúnya) dolog. Ez csak az aránylag közel lévõ SN-ra érvényes. Persze a távolabbi robbanáskor is eléri a Földet a gamma sugárzás a többivel együtt, de ennek fluxusa már messze az alatt van ami számottevõen árthatna az ózonrétegnek.
Egy Ia típusú SN gammasugárzásának nagy része az 1 MeV körüli energiára esik. Ennek fluxusa 1000 pc-rõl kb 0,005 J/cm2. Ez kb 1000 nagy energiájú napfler gamma fluxusának felel meg 1 MeV-on. Ráadásul nem perces idõtartamra, hanem 1-2 hónapra. Azonban mint mindig, Gaia törõdik az övéivel (csak mi nem vele) és olyan ózonréteget húzott felénk aminek lerombolásához (fotodisszociációval) ennek a fluxusnak a többszöröse kell. Tehát 600-700 parsec felett viszonylag biztonságban vagyunk. Ezen belüli robbanás esélye az elkövetkezendõ pár ezer évben nagyon alacsony.

A gammasugár-villám egy erõsen fókuszált sugár, csupán néhány fokos nyilásszöggel, ezért akár egy közeli szupernova-robbanás is megúszható gond nélkül, és egy távoli is gondot okozhat. Kiegészítésként az elõzõhöz még annyit, hogy létrejöttéhez egy speciális szupernova-robbanásra, egy ú.n. hipernovára van szükség. A hipernova a szupernova egy "elméleti" típusa; egy hihetetlen tömegü csillag, mely pályafutása végén magába omlik. Ebben az esetben azonban a csillag magja minden átmenet nélkül egy fekete lyukká omlik össze; ennek hatására a pólusain egy extrém energiadús plazma-jet lép ki, közel fénysebességgel. Ezek a plazma-jetek hatalmas dózisban adnak le gamma-sugárzást, jelenleg ezzel van magyarázva a gamma-villám létrejötte.

A Rák-köd, és az ehhez hasonló szupernóva maradványokkal mi a helyzet? Ez a csillag, ami felrobban a nem is olyan távoli történelmi korban lett dokumentálva, több hétig szabad szemmel is megfigyelhetõ volt. Persze nem volt olyan fényes, mint amit írtam, azt csak túlzásnak szántam, de ilyennel is kiegyeznék. Az általam elõbb leírt távolságon pedig jóval belül esett a robbanás. A földi életet befolyásoló "nukleáris holokausztot" pedig nem említik sehol, vagy csak én nem találom?
Link

A szupernova-robbanás során egy ú.n. gammasugár-villám alakul ki, mely fénysebességgel halad, amíg csak akadályba nem ütközik. Így egy igen távoli esemény is végzetes következmenyekkel lehetne a Földre - az ózonréteg javíthatatlan sérülése a "találati oldalon", az élõvilág megtizedelése, rengeteg faj eltünése; ezen felül megint csak a "találati oldalon" nem sok ember élné túl a dolgot. Egy darabig az átellenes oldal még lakható lenne, de a bekövetkezett légköri és bioszféra-változások csakhamar arrafelé is lehetetlenné tennék a normális (vagy akármilyen?) életet. A végsõ következmény egy nukleáris tél lenne. Friss számítások szerint egy gammasugár-villám találati esélye a Földön 1:100 - ami meglepõen magas esély...

A szupernóva témában reagálnék, amirõl a légköroptikában beszéltünk:
Sajnos tisztában vagyok azzal, hogy egy ilyen "közelben" játszódó esemény milyen súlyos hatásokat gyakorolhatna a bolygónkra, én nem is úgy gondoltam, hogy a mellettünk lévõ csillag mutasson be ilyet, hanem olyan távolságban legyen, hogy az még szabad szemmel is megfigyelhetõ égi tüneményként ragyogjon. Valahol a galaxisunk távolabbi részén, egy másik "karon" haldokló óriáscsillag utolsó életfázisa talán megfelelõ lehetne. Tõlünk 10-20 ezer fényévre, de még észlelhetõ közelségben. Ilyen esetben is kellene számolnunk ezekkel a végzetes következményekkel? Csupán esztétikai okból írtam, hogy szeretnék látni egy ilyen felvillanást, ha ártalmas lenne az élõhelyünkre, akkor inkább eltekintek tõle...

Én annyira nem vagyok biztos benne, de gyúrok rá. :-) Az OMSZ a rádióban Balcsihoz késõ délutánra mondott "elõfordulhat zápor"-t, ami nem nagyon kedvezne. De azért bízom benne, hogy lehet fényképezni. Akksik feltöltve. :-)

Valószínûleg meglesz a felhõtlen égbolt!

Döbbenetes ilyen mérvû expedíciók esetében spórolásból eredõ gubancokról hallani...
Mondjuk egyik elõdjén a mértékegység-különbözõségbõl eredõ krach se volt semmi...

Kicsit mintha gyorsan olvastam volna